Milyen a jó gyerekjáték? 7 szempont, amit érdemes figyelembe venni választáskor

Játékot választani elsőre egyszerű feladatnak tűnik – egészen addig, amíg szembe nem találjuk magunkat a hatalmas kínálattal. Fejlesztő, kreatív, zenélő, világító, Montessori, szerepjáték, fa vagy műanyag… De mitől lesz egy gyerekjáték valóban jó választás?

A jó játék nem feltétlenül az, amelyik a legtöbbet tudja. Sokkal fontosabb, hogy illeszkedjen a gyermek életkorához és aktuális fejlettségi szintjéhez, biztonságos és megfelelő minőségű legyen, felkeltse a kíváncsiságát, és teret adjon arra, hogy ő maga fedezze fel, mit lehet vele kezdeni.

Ráadásul egészen mást jelent a „jó játék” egy néhány hónapos baba, egy kíváncsi kétéves vagy egy iskolába készülő nagycsoportos számára. Összegyűjtöttünk hét szempontot, amelyet érdemes átgondolni választás előtt.

1. Illeszkedjen a gyermek életkorához – és ne csak a dobozon lévő számot nézd

Az életkori ajánlás fontos kiindulópont, hiszen nemcsak azt mutatja meg, hogy egy játék várhatóan mennyire érdekes az adott korosztálynak, hanem biztonsági szempontokat is figyelembe vesz. Emellett azonban érdemes azt is nézni, hol tart éppen a gyermek a fejlődésben és mi érdekli.

Egy kisbaba számára még maga a világ felfedezése a játék. Nézi a formákat, megérinti a különböző felületeket, megfogja és megrázza a tárgyakat, később pedig szinte mindent a szájával is megvizsgál. Ebben az időszakban a könnyen megfogható, különböző textúrájú és biztonságosan szájba vehető játékok lehetnek jó választások. Az Odu babajátékai és rágókái között is érdemes ilyen szempontok alapján válogatni.

Egy 1–2 éves gyermek már egészen másképp játszik. Pakol, egymásra tesz, szétszed, összerak, húz, tol, nyitogat és újra meg újra kipróbálja, mi történik, ha valamit másképp csinál. Ilyenkor az egyszerű építők, formaillesztők, első puzzle-k vagy könnyen használható szerepjátékok már sokkal érdekesebbé válhatnak.

Óvodáskorban aztán egyre nagyobb szerepet kap a fantázia. A játékbabából kisbaba lesz, a néhány faételből étterem, egy dobozból pedig akár űrhajó. A szerepjátékok ilyenkor azért különösen izgalmasak, mert a gyermek saját történeteket alkothat, különböző helyzeteket játszhat el és új szerepekben próbálhatja ki magát.

2. Ne csak szórakoztasson – adjon lehetőséget a játékra

A fényekkel, hangokkal és automatikus funkciókkal teli játékok első pillantásra nagyon látványosak lehetnek. A több funkció azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy egy játék többet is ad a gyermeknek.

Jó kérdés lehet választáskor: mit csinál közben maga a gyermek?

Csak megnyom egy gombot és nézi, hogy mi történik, vagy ő épít, válogat, alkot, próbálkozik, mozgatja a tárgyakat és hozza meg a döntéseket? Sokszor éppen a legegyszerűbb játékok kínálják a legtöbb lehetőséget, mert nem mondják meg előre, hogyan kell velük játszani.

Egy jó játék nem feltétlenül az, amelyik a legtöbbet tudja – hanem az, amelyikkel a gyermek tud sok mindent kezdeni.

3. Hagyjon helyet a képzeletnek

Egy jól megválasztott játékhoz gyakran nincs szükség hosszú használati útmutatóra. Egy építőelem lehet ház, híd vagy garázs, egy baba köré pedig minden alkalommal más történet épülhet.

Az ilyen, többféleképpen használható játékok különösen hosszú ideig érdekesek maradhatnak, mert a gyermek életkorával együtt maga a játék is változik. Ugyanazzal a tárggyal két- és ötévesen egészen más történeteket lehet játszani.

A fantáziajáték ráadásul nem pusztán kellemes időtöltés. A történetek kitalálása, szerepek felvétele, beszélgetések és hétköznapi helyzetek eljátszása közben a gyermek kommunikál, gondolkodik, döntéseket hoz és társas helyzeteket gyakorol.

4. Fejlesszen – anélkül, hogy a játék tanórává válna

A „fejlesztő játék” kifejezéssel szinte mindenhol találkozhatunk, pedig a fejlődéshez nem feltétlenül szükséges, hogy egy játékra külön ráírják ezt a jelzőt.

Egy építőjáték során például a gyermek próbálkozik, tervez és problémákat old meg. A rajzolás, gyurmázás, gyöngyfűzés és más kreatív játékok használata közben a kéz finom mozgásai és a szem-kéz koordináció is fontos szerepet kapnak. Egy társasjáték során várni kell a sorunkra, szabályokat követni és döntéseket hozni, míg a puzzle kitartásra és problémamegoldásra ösztönözhet.

Iskolakezdés előtt különösen könnyű beleesni abba a csapdába, hogy kizárólag betűket, számokat vagy feladatlapokat gyakorló játékokat keressünk. Az iskolai élethez azonban ennél jóval több készségre van szükség. Fontos többek között a figyelem, a feladattartás, a szabályok követése, a sorra kerülés kivárása, a munkamemória, a problémamegoldás és az önszabályozás is.

Éppen ezért egy megfelelően kiválasztott társas, puzzle, építő vagy más fejlesztő játék is sokat adhat egy iskolába készülő gyermeknek – úgy, hogy közben továbbra is játék marad.

5. A biztonság nem csak azt jelenti, hogy nincs rajta éles sarok

Minél kisebb egy gyermek, annál fontosabb alaposan megnézni, milyen játék kerül a kezébe. A kisgyermekek ugyanis természetes módon a szájukba veszik a tárgyakat, ezért különösen lényeges, hogy ne legyenek könnyen leváló, lenyelhető apró részek.

Érdemes figyelni az életkori és biztonsági jelölésekre, az alkatrészek megfelelő rögzítésére, valamint arra is, található-e a játékban például gombelem vagy erős mágnes. Ezek lenyelése különösen veszélyes lehet.

Ugyanilyen fontos az is, miből készült a játék. A festékeknek, műanyagoknak, bevonatoknak és más alapanyagoknak is meg kell felelniük a vonatkozó biztonsági előírásoknak. Különösen babák és kisebb gyermekek esetében fontos, hogy megbízható gyártótól és ellenőrizhető forrásból származó terméket válasszunk.

Nem érdemes azonban kizárólag az alapanyag alapján ítélni. Egy játék attól, hogy fából készült, még nem automatikusan jobb, ahogyan a megfelelő minőségű műanyag sem jelent önmagában rossz választást. Az alapanyag mellett a festés, a felületkezelés, a konstrukció és a gyártási minőség együtt számít.

6. A minőség hosszabb távon is számít

Egy jó gyerekjátéknak fel kell készülnie arra, hogy valóban játszani fognak vele. Leesik, magukkal viszik, egyik nap építkezés része lesz, másnap pedig bekerül egy teljesen más játékba.

Éppen ezért vásárláskor érdemes megnézni, mennyire tartós a kialakítása, megfelelően rögzítettek-e az alkatrészei, milyen a felület minősége és könnyen tisztítható-e. Egy igényesen elkészített játékot gyakran hosszabb ideig tud használni ugyanaz a gyermek, később pedig akár testvérhez vagy más családhoz is továbbadható.

A minőség tehát nem csupán arról szól, hogy valami szép. Sokkal inkább arról, hogy a játék bírja azt az életet, amelyet egy gyerek mellett élni fog.

7. Végül pedig: érdekelje a gyermeket

Lehet egy játék szakmai szempontból kiváló, ha azonban nem találkozik a gyermek érdeklődésével, könnyen a polcon maradhat.

Érdemes megfigyelni, mi foglalkoztatja éppen. Szeret építeni? Állatokról mesélni? Babázni? Folyton rajzol? Mindent szét szeretne szedni és újra összeállítani? Szívesen játszik másokkal, vagy inkább hosszasan elmélyül valamiben?

A gyermek aktuális érdeklődése sokszor legalább olyan fontos támpont, mint a dobozon feltüntetett életkor.

És nem feltétlenül van szükség egyre több játékra sem. Sokkal többet érhet néhány jól kiválasztott darab, amelyhez a gyermek újra és újra visszatér. Erről korábban a Túl sok játék? Így alakíts ki jól működő játéksarkot című cikkünkben is írtunk.

Jó példa erre egy szeretett plüss is. Első pillantásra talán nem gondolnánk klasszikus „fejlesztő játéknak”, mégis hosszú történetek, szerepjátékok és érzelmi kötődés épülhet köré. Ha kíváncsi vagy, mitől váltak ennyire különlegessé bizonyos plüssök, olvasd el azt is, hogy miért ilyen népszerű a Jellycat.

Akkor milyen a jó gyerekjáték?

Nincs egyetlen játék, amely minden gyermeknek és minden életkorban tökéletes lenne. Egy jó választás azonban biztonságos, megfelelő minőségű, illeszkedik a gyermek életkorához és érdeklődéséhez, kellő kihívást kínál, és lehetőséget ad az önálló felfedezésre.

Nem feltétlenül a leghangosabb vagy a legtöbb funkcióval rendelkező játék lesz a kedvenc. És nem biztos, hogy attól válik fejlesztővé, hogy ez szerepel a csomagolásán.

A jó játék mindenekelőtt játékra hív. Arra, hogy a gyermek felfedezzen, kipróbáljon, elképzeljen, alkosson – és közben egyszerűen jól érezze magát.